Tápiógyörgyei   Községi   Sport   Klub

 

Hírek

Felnőtt csapat

Ifjúsági   U 19

Vezetőség

A kezdetektől ...

Archívum

Linkek

 Térkép

 

 

 

 

 

 

 

Riportok

 

 


 

A sok munka és a jó háttér meghozta a sikert

- véli Józsa László, az ificsapat edzője -

 

A labdarúgó megyei I. osztályban teljes sikert arattak a tápiógyörgyeiek, hiszen a felnőttek mellett az ifjúságiak is bajnokok lettek: Józsa László edző legénysége az utolsó forduló előtt két mérkőzéssel 8 ponttal vezetett, azaz már bajnoknak mondhatta magát. A györgyei fiatalok a végén 11 pontos előnnyel, 150-37-es gólaránnyal zártak.

- Mi vezetett a sikerhez? kérdeztük a györgyei szakembertől.

- Kivételesen nagyszerű társaság jött össze Tápiógyörgyén. A hazaiak mellett a szomszédos Tápiószeléről és Újszilvásról hozzánk igazolt játékosok alkotják a keretet. Ám a siker igazi záloga az a közeg, ami körülvesz bennünket Györgyén. Gondolok itt arra, hogy a vezetőség olyan körülményeket teremt, ami nemcsak ebben az osztályban, de feljebb is egyedülálló. Minden lehetőséget megteremtenek a fiatalok számára a sportoláshoz.

- Mit jelent ez?

- A felszerelést, az eszközöket, a pályákat, labdákat, az étkezést. Az idén már a klubház is nagyobb, kényelmesebb lett. Olyan ez a hely, ahová szívesen jön a fiatal és felnőtt is. Ebben az osztályban aligha van még csapat, amelyiket ilyen színvonalon menedzselnek. De a kisebbeket, a serdülő nagypályásokat és félpályásokat is ugyanígy kezelik.

- A jó feltétel mégis csak az egyik feltétel a jó eredményhez.

- Egyrészt igyekszünk olyan szakmai munkát végezni, ami az eredményeket hoz. Sokat dolgozunk, mégsem szenvedés, kín a gyerekeknek az erőfeszítés. Örömmel csinálják. A nyári időszakban is heti 5-6 alkalommal tartunk edzést. Ami pedig a módszert illeti: mindent labdával, játékosan, mérkőzésszerűen végzünk. Elemeire szedjük a meccset. egyéni képzést is végzünk, gyakoroljuk a párharcokat, az összjátékot, mindent.

- Másrészt?

- Másrészt Tápiógyörgyén nagyon jó példa a felnőtt csapat. Remek játékosok alkotják, s Lódi Laci bácsi is kiváló példakép. Rengeteget tanulunk tőle. Magyarán: vonzó a srácok számára, ami a szemük előtt zajlik.

- A bajnoki cím mellett mennyire utánpótlás az ifi a felnőtt csapat számára?

- Mohácsi ifikorú játékos, de már állandó kezdő a felnőtt csapatban. Rendszeresen játszott Jónás Roland is. Sokat szerepelt Gál János, aki 16 és fél évesen kivételes tehetség. Miskolczi Marci is bekerült. Varró Peti, Boros Zoli és Merse szintén. Gyakorlatilag 6-7 ifjúsági játékos bármikor bevethető volt a felnőttek között. Ők valamennyien sikeresen mutatkoztak be. Ugyanakkor ez a csapat az életkor tekintetében még három évig együtt maradhat az engedélyezett túlkorosokkal együtt.

 

A Tápiószeléről átjáró Józsa László edző egyébként maga is tehetséges játékosként indult: a Ferencvárosban nevelkedett, ahol 6 évet játszott. Kétszeres serdülő illetve kétszeres ifjúsági bajnok volt a Fradival. Korán, 19 éves korában azonban "szétment" a térde: porc keresztszalag szakadás miatt másfél évre leállt. Felépülése után már nem kapott szerződést az FTC-nél. A megyei I. osztályban folytatta, ám korán felhagyott az aktív játékkal. Tápiószelével körzeti bajnokságot nyert. Időközben B licenszes edzőképző tanfolyamot végzett.

 

Tóth Ferenc

Vissza a lap tetejére

 


 

Interjú Lódi Lászlóval (Pest Megyei Sportszelet 2003. dec. 5.)

 

Nem elvárás, csak lehetőség a feljutás

 

- Veretlenül zárták az őszt. Számított ilyen szereplésre?

- Nem volt kitűzött cél a vezetőség részéről az első hely, a legfontosabb számunkra a szépszámú és igényes közönségünk minél jobb kiszolgálása volt, ami persze nem baj, ha minél jobb eredményekkel párosul.

- A feljutás kérdéséhez is hasonlóképpen viszonyulnak?

- Nyilván, ha a kérdés aktuális lesz, akkor alaposan végiggondoljuk, ám ez egyenlőre csupán egy lehetőség és nem kötelezően várt feladat a csapat számára. Úgy gondolom, adott esetben meg tudnánk teremteni a feltételeit a magasabb osztályú szereplésnek.

- A nyári felkészülésük az elmúlt hónapok eredményeinek ismeretében sikeresnek mondható. Ön is így értékeli?

- Négy éve edzősködöm Tápiógyörgyén, azóta bevett szokás, hogy rendre hazai környezetben készülünk az előttünk álló feladatokra. Különösebb változtatásokat nem hajtottunk végre, néhány ifjúsági korú labdarúgót, Mohácsi Gábort, Jónás Rolandot, Unyi Zoltánt és Merse Ferencet felhoztuk a felnőtt csapat keretébe, akik az idősebbekkel, Viola Kálmánnal, Tóth Tiborral, Bontovics Ferenccel és a többiekkel kiegészülve egy jó szellemű csapategységet alakítottak ki.

- Fortuna nem fogadta kegyeibe a Tápiógyörgyét a sorsoláskor, hiszen egyre-másra következtek a nehéz mérkőzések…

- Valóban nem volt sétagalopp a kezdés, ám a Tököl hazai legyőzését követően ugyancsak hazai pályán magabiztosan nyertünk a szintén jó erőkből álló Délegyháza ellen is, ami megadta az alaphangot a jó folytatáshoz. Legfőbb riválisunk, a Bag otthonából is elhoztunk egy pontot, ezután már nyugodtan játszhattunk.

- Lapunk statisztikájából kiolvasható: az ősszel huszonegyen léptek pályára a Tápiógyörgye színeiben. Kik voltak a sikeres szereplés figurái?

- Közhely, de nem szeretnék senkit sem kiemelni, inkább csapatban gondolkodom. Nyilvánvaló, hogy a gárda magja ennél jóval kevesebb játékosból, tizenöt-tizenhat főből áll, ám a korábban említett fiatalok rendelkezésemre állnak, bármikor bevethető csereemberek is.

- Ennyi sikeres mérkőzés mellett volt-e egyáltalán mélypont az őszi szereplésben?

- Mélypontnak talán nem mondanám, legfeljebb hullámvölgynek a Piliscsabával vívott mérkőzésünket egy fordulóval a vége előtt, ahol a vendégek alaposan felkészültek csapatomból és szervezett, fegyelmezett játékukkal rászolgáltak a döntetlenre.

- Előre tekintve, milyen milyen változások várhatók a megyei I. osztály éllovasánál a télen?

- Nem tervezünk különösebb változtatásokat, hiszen anyagi lehetőségeink sem engedik a nagy igazolásokat, bár azt el kell ismerni, hogy csatárhiánnyal küzdünk. A rutinos Viola Kálmánon kívül gyakorlatilag nem rendelkezünk igazi, befejező csatárral.

- Mit vár a tavaszi folytatástól?

- Nagy küzdelmet a dobogós helyezésekért, amelyben a legnagyobb ellenfelünk a Bag és az Aszód mellett Leskó Zoltán barátom sokra hivatott együttese, a Tököl lehet.

Kovács Krisztián

FORRÁS: Pest Megyei Sportszelet

http://sportszelet.fpn.hu

 

Vissza a lap tetejére

 


 

Interjú Kiss Andrással  (Pest Megyei Sportszelet 2003. dec. 5.)

 

Gólkirályként is az élen

 

- Korábban volt-e gólkirály valamelyik bajnokságban?

- Nem volt ilyen eset, bár két évvel ezelőtt közel álltam hozzá, akkor tizenkilenc gólig jutottam, és ezzel a második helyen végeztem.

- Mióta szerepel jelenlegi csapatában?

- Hét évvel ezelőtt Nagykátáról kerültem Tápiógyörgyére, azóta játszom folyamatosan sz együttesben.

- Melyik őszi találkozón nyújtotta a legjobb teljesítményt?

- A Kiskunlacháza elleni idegenbeli találkozó volt az, ahol legjobban ment a játék, mindkét gólunkat én szereztem, de ennél sokkal fontosabb volt, hogy kétszer is hátrányból egyenlítettünk, megőrizve ezzel a veretlenségünket.

- Hány gólt vállal a tavaszi mérkőzésekre?

- Egyszer már eljutottam tizenkilenc találatig, most végre szeretném átlépni a bűvös húszas határt.

- Mi a véleménye a másik gólkirályról?

- Szekula Ferit nagyon jó képességű játékosnak tartom, akin látszik, hogy korábban ízig-vérig kispályás futballista volt. A labdatartása, a helyzetfelismerő képessége páratlan a mezőnyben.

- Magasabb osztályban megmérettetné-e magát?

- Mivel letelepedtem Tápiógyörgyén, és lassan harminc éves leszek, már nem kergetek hiú ábrándokat. Ettől függetlenül, amennyiben a Tápiógyörgyével feljutnánk az NB III-ba, alighanem belevágnék.

Kovács Krisztián

FORRÁS: Pest Megyei Sportszelet

http://sportszelet.fpn.hu

 

Vissza a lap tetejére

 


 

Lódi LászlóEdző

 

1.       Hogyan kezdte a focit?

-1960-ban kezdtem az egyesületi futballt a BVSC csapatában. Abban az időben a labdarúgás a világ élvonalába tartozott. A sport volt az a terület, amivel ki lehetett ugrani, ez egy óriási lehetőség volt, nemcsak a labdarúgás terén, hanem minden sportágban. Mialatt én a BVSC NB.I.-B csapatában játszottam, segítettek az iskolában és a szakmában, elhelyezkedésben „elég hamar profi játékos lettem”. Példaképeim, mint például a Honvédból Tihi Lajos, a Vasasból Mészöly Kálmán, Albert Flórián és Bene Ferenc. Még volt szerencsém futballozni velük, de nem egy csapatban, hanem egymás ellen. A BVSC csapatában már 16,5 éves koromban a felnőttek között játszottam. Később Kecskeméten 3 évig katonáskodtam, majd onnan Tatabányára az NB.I-be kerültem. Tatabányán nagyon sikeres évek voltak, amelyen nemzetközi kupát nyertünk, és Közép Európai Kupát kétszer. Utána Szolnokon is egy NB.I.-B csapatban játszottam. Ott fejeztem be a labdarúgást és ott is kezdődött el a pályafutásom, mint edző 1970-ben, most már 33 éve.

2.       Mi a véleménye a tápiógyörgyei fociról?

-Lassan már 3 éve vagyok itt Tápiógyörgyén. Amikor ide kerültem, olyan információim lehettek a csapatról, amit a barátaimtól hallottam, például Sinka Istvántól akár Baran Józseftől. (Baran Józseffel együtt játszottam, később edzője is voltam.) Felvázolták előttem a csapat célkitűzéseit és eléréseit. Mikor elvállaltam, utána a munkám során apránként értük el a céljainkat. Úgy gondolom, hogy a tápiógyörgyei közösség mindent megtesz az előbbre jutásért. Ez a bajnokság itt mindig egy önként vállalt tevékenység, mert akár mennyire is amatőr, ez önként vállalt dolog, ez a tevékenység nem kevés lemondással jár. Ez  idő alatt a legjobbakat tudom mondani a játékosokról, valamint az edzéseken való hozzáállás, és a mérkőzéseken való csapatmunkához. Ráadásul ami nagyon fontos itt még érdeklődnek a labdarúgás iránt. Úgy gondolom, hogy egyfajta szórakozást tudunk nyújtani és ritkaságszámba menően sokan elkísérik a csapatot idegenbe is. A többi csapatoknál mindenhol sajnos leépüléseket tapasztal az ember, itt mindig tervezések vannak. Lépésről-lépésre megtervezzük a munkát, úgy a keretet illetően, úgy a létesítményt „ez nagyon pozitív dolog”.

3.       Hosszú távra gondolja itt a munkáját?

-Az edzők ilyesmit általában nem mondhatnak. Addig amíg ilyen szépen és jól működik a munka, miért ne?! Nem függ az eredményességtől. A vezetőség által megfogalmazott célkitűzés, hogy milyen közösség jöjjön össze. A közösség az első számú szempont. Aztán hogy a közösség hogyan alakítja a labdarúgást, az is lényeges és fontos dolog.

4.       Van-e kedvence a csapatból?

-Ilyen nyilvánvaló, hogy van de azt úgy sem fogom elmondani, gyakorlatilag ilyen általában mindig akad, akarva-akaratlanul. Annyit azért tudnunk kell, hogy a futballban nagy demokrácia nincsen, a teljesítmény a döntő. Ki, hol, és mit, miképp játszott, az a döntő.

5.       Mit gondolna az edzői pályafutása csúcsának?

-Akkor arra gondolnék, hogy Szolnokon dolgoztam 10 évig, vezetőedzőként, vagy pedig pályaedzőként és körül-belül 60 játékos került el az NB.I-be, de zömmel az NB.I.B-be. Tiszakécske, ahol a Szurgent Lajos (bácsival) dolgoztunk és végig vittük az NB.I-ig 4 év alatt. Talán ez mondható csúcsnak. A futball az mindenhol futball. A Megye I. osztályban is futball és ezt is nagyon fontos eredménynek tartom. Azt, amit közösen, vezetők, játékosok és szurkolók egyaránt értéklnek Tápiógyörgyén.

6.       Mit szól a családja és a barátai, hogy ennyi időt tölt a focival?

-A feleségem elfogadja, hiszen nekem ez a munkám, ezt szeretem csinálni. A barátaim többsége szintén ezzel foglalkozik, és ezt tudja mindenki, hogy mivel jár. A fiam és a lányom fiatal korukban sportoltak, de azóta nem művelik, inkább nézik. Nem erőltettem, ez nem kedv kérdése, hanem megszállottságé.

7.       Régebben is voltak olyan focisták, akik a sportot a „lányok” miatt űzték?

-Tulajdonképpen a mi időnkben is volt ilyen, de igazán a sport volt az előbbre való. Jó érzést keltett az emberben, ha fiatal lányok is megjelentek a mérkőzések idején. Igazából és a sport szeretete miatt végeztem. Nagyon fontosnak tartom a jó értelemben vett zsiványságot és korrektséget, viszont nem engedem „a felzselézett hajú, magamutogató fiúkat”.

 

Árva Szandra

 

Vissza a lap tetejére

 


 

Sinka István

 elnök

 

-Honnan a foci iránti szereteted?

Még gyermekkoromban kezdtem, mert szerintem ez a legszebb játék, és ez mozgatja meg a legtöbb embert.

-Mióta állsz kapcsolatban a györgyei focival?

Játékosként 11 éves korom óta, majd edző voltam, és most vezetőségi tag.

-Érzed-e a györgyeiek szimpátiáját, amiért ennyit áldozol az idődből/energiádból?

Végül is igen, de igazán nem szoktam figyelni. Teszem a dolgom. Úgy nem lehet dolgozni, hogy mindenki meg legyen elégedve a döntéssel.

-Fontos Neked ez a szimpátia?

Nem a szimpátia a fontos. Tesszük a dolgunkat. Hobbiból indult, és úgy érzem, hogy kötelességünk megcsinálni és befejezni a dolgokat. Egyszóval nem a szimpátia a lényeg.

-Elégedett vagy a csapat eredményeivel?

Igen, elégedett vagyok. Ebben benne van a szakmai munka és a csapat is. Nekem az nagyon fontos, hogy az öltözőn belül is jó legyen a kapcsolatunk. Azaz a játékosok kapcsolata a társaikkal, a vezetőséggel és a szurkolókkal.

-Látsz lehetőséget a györgyei gyerekek továbbfejlődéséhez?

Igen, látok. Úgy vélem, hogy bárhol a világon születik például 10 gyerek, ebből 2 tud focizni, 2 nem, és a maradék 6-tal pedig próbáljuk megszerettetni a játékot. Mindenképp látok.

-A végére feltennék egy személyes kérdést: tudjuk, hogy a fiad, Norbi focizik. Szerinted fogja esetleg ezt kamatoztatni?

Norbi egy bizonyos szintig eljut. Heti 5 edzésre jár, hétvégén általában meccsei vannak. Szerintem el van késve, mert későn kezdte. Nem is ,,életcélja", hogy profi futballista legyen.

 

Földi Eszter

Vissza a lap tetejére

 


 

Józsa László

 

-Mielőtt idejöttél, hol játszottál?

Tápiószelén, Tápiószecsőn, Cegléden, majd a Ferencvárosban és Újpesten is.

-Tetszik a csapat? Jó a hangulat az edzéseken?

Igen, tetszik, és szerintem jó a közösség.

-Milyen poszton játszol?

Védekező középpályás.

-Szeretsz teremben játszani, vagy inkább a nagypályánál maradsz?

Igen, szeretek. Igazából mindkettőt szeretem, de szerintem nagypályán jobb vagyok.

-Meddig szeretnél még maradni?

Egyéves szerződésem van. Nyárig 100%, hogy maradok. Utána a vezetőség dönt a ,,sorsomról".

-Mit vársz a tavaszi bajnokságtól? /helyezés/

Mindenképp az első három hely valamelyike. De biztos vagyok benne, hogy meg is lesz.

-Mielőtt idejöttél voltak, a csapatból ismerőseid?

Igen, pédául Tóth Tamás, Katona István, Farkas István.

-Van példaképed?

Igazából nincs. Szerintem mindenkinek a szülei. Tőlük tanulhatunk a legtöbbet. Most mondhatnám, hogy David Becham, de szerintem ilyet hülyeség lenne állítani.

-Van kedvenc csapatod?

Igen. Itt Magyarországon az Újpest, külföldön a Dortmund.

 

Földi Eszter

Vissza a lap tetejére

 


 

Palla Zoltán

 

-Mielőtt idejöttél, hol játszottál?

Először Szolnokon, Baján 6 évig, Mélykúton 1 évig, majd Szajolnál 1,5 évig voltam leigazolva.

-Miért jöttél el az utolsó csapatodtól?

A csábító ajánlat, a csapat és az edző miatt kerültem ide.

-Voltak a györgyei csapatból ismerőseid?

Igen, például Viola Kálmán, Czapkó Róbert, Tóth Tibor, Bontovics Ferenc, Csató János és Kiss András. A serdülő éveimből Serucza Béla. (nevet)

-Tetszik a csapat? Jó a hangulat az edzéseken?

Még nem igazán tudom, mivel csak most jöttem, ezért nem tudok semmi konkrétat mondani. Az edző eddigi munkája alapján tetszik, szeretem.

-Milyen poszton játszol?

Emberfogó vagy beállós.

-Szeretsz teremben játszani, vagy inkább a nagypályánál maradsz?

Szeretek teremben játszani.

-Van példaképed?

Nincs.

-Van kedvenc csapatod?

Konkrét nincsen. Mindig annak a csapatnak szurkolok, ahol épp játszom. Amúgy szeretem ezt a játékot, és nem a csapatok a fontosak. Most Tápiógyörgyének szorítok. (nevet)

-A foci mellett dolgozol, vagy tanulsz valamit?

Szabadúszó vagyok.

Földi Eszter

 

 

 

Tápiógyörgyei Községi Sport Klub