Riportok
A sok munka és a jó háttér meghozta
a sikert
- véli Józsa László, az ificsapat
edzője -
A labdarúgó megyei I. osztályban
teljes sikert arattak a tápiógyörgyeiek, hiszen a felnőttek mellett az
ifjúságiak is bajnokok lettek: Józsa László edző legénysége az utolsó forduló
előtt két mérkőzéssel 8 ponttal vezetett, azaz már bajnoknak mondhatta magát. A
györgyei fiatalok a végén 11 pontos előnnyel, 150-37-es gólaránnyal zártak.
- Mi vezetett a sikerhez? kérdeztük
a györgyei szakembertől.
- Kivételesen nagyszerű társaság
jött össze Tápiógyörgyén. A hazaiak mellett a szomszédos Tápiószeléről és
Újszilvásról hozzánk igazolt játékosok alkotják a keretet. Ám a siker igazi
záloga az a közeg, ami körülvesz bennünket Györgyén. Gondolok itt arra, hogy a
vezetőség olyan körülményeket teremt, ami nemcsak ebben az osztályban, de
feljebb is egyedülálló. Minden lehetőséget megteremtenek a fiatalok számára a
sportoláshoz.
- Mit jelent ez?
- A felszerelést, az eszközöket, a
pályákat, labdákat, az étkezést. Az idén már a klubház is nagyobb, kényelmesebb
lett. Olyan ez a hely, ahová szívesen jön a fiatal és felnőtt is. Ebben az
osztályban aligha van még csapat, amelyiket ilyen színvonalon menedzselnek. De a
kisebbeket, a serdülő nagypályásokat és félpályásokat is ugyanígy kezelik.
- A jó feltétel mégis csak az egyik
feltétel a jó eredményhez.
- Egyrészt igyekszünk olyan szakmai
munkát végezni, ami az eredményeket hoz. Sokat dolgozunk, mégsem szenvedés, kín
a gyerekeknek az erőfeszítés. Örömmel csinálják. A nyári időszakban is heti 5-6
alkalommal tartunk edzést. Ami pedig a módszert illeti: mindent labdával,
játékosan, mérkőzésszerűen végzünk. Elemeire szedjük a meccset. egyéni képzést
is végzünk, gyakoroljuk a párharcokat, az összjátékot, mindent.
- Másrészt?
- Másrészt Tápiógyörgyén nagyon jó
példa a felnőtt csapat. Remek játékosok alkotják, s Lódi Laci bácsi is kiváló
példakép. Rengeteget tanulunk tőle. Magyarán: vonzó a srácok számára, ami a
szemük előtt zajlik.
- A bajnoki cím mellett mennyire
utánpótlás az ifi a felnőtt csapat számára?
- Mohácsi ifikorú játékos, de már
állandó kezdő a felnőtt csapatban. Rendszeresen játszott Jónás Roland is. Sokat
szerepelt Gál János, aki 16 és fél évesen kivételes tehetség. Miskolczi Marci is
bekerült. Varró Peti, Boros Zoli és Merse szintén. Gyakorlatilag 6-7 ifjúsági
játékos bármikor bevethető volt a felnőttek között. Ők valamennyien sikeresen
mutatkoztak be. Ugyanakkor ez a csapat az életkor tekintetében még három évig
együtt maradhat az engedélyezett túlkorosokkal együtt.
A Tápiószeléről átjáró Józsa László
edző egyébként maga is tehetséges játékosként indult: a Ferencvárosban
nevelkedett, ahol 6 évet játszott. Kétszeres serdülő illetve kétszeres ifjúsági
bajnok volt a Fradival. Korán, 19 éves korában azonban "szétment" a térde: porc
keresztszalag szakadás miatt másfél évre leállt. Felépülése után már nem kapott
szerződést az FTC-nél. A megyei I. osztályban folytatta, ám korán felhagyott az
aktív játékkal. Tápiószelével körzeti bajnokságot nyert. Időközben B licenszes
edzőképző tanfolyamot végzett.
Tóth Ferenc
Vissza a lap tetejére
Interjú Lódi Lászlóval (Pest
Megyei Sportszelet 2003. dec. 5.)
Nem elvárás, csak lehetőség a feljutás
- Veretlenül
zárták az őszt. Számított ilyen szereplésre?
- Nem volt
kitűzött cél a vezetőség részéről az első hely, a legfontosabb számunkra a
szépszámú és igényes közönségünk minél jobb kiszolgálása volt, ami persze nem
baj, ha minél jobb eredményekkel párosul.
- A feljutás
kérdéséhez is hasonlóképpen viszonyulnak?
- Nyilván,
ha a kérdés aktuális lesz, akkor alaposan végiggondoljuk, ám ez egyenlőre csupán
egy lehetőség és nem kötelezően várt feladat a csapat számára. Úgy gondolom,
adott esetben meg tudnánk teremteni a feltételeit a magasabb osztályú
szereplésnek.
- A nyári
felkészülésük az elmúlt hónapok eredményeinek ismeretében sikeresnek mondható.
Ön is így értékeli?
- Négy éve
edzősködöm Tápiógyörgyén, azóta bevett szokás, hogy rendre hazai környezetben
készülünk az előttünk álló feladatokra. Különösebb változtatásokat nem
hajtottunk végre, néhány ifjúsági korú labdarúgót, Mohácsi Gábort, Jónás
Rolandot, Unyi Zoltánt és Merse Ferencet felhoztuk a felnőtt csapat keretébe,
akik az idősebbekkel, Viola Kálmánnal, Tóth Tiborral, Bontovics Ferenccel és a
többiekkel kiegészülve egy jó szellemű csapategységet alakítottak ki.
- Fortuna
nem fogadta kegyeibe a Tápiógyörgyét a sorsoláskor, hiszen egyre-másra
következtek a nehéz mérkőzések…
- Valóban
nem volt sétagalopp a kezdés, ám a Tököl hazai legyőzését követően ugyancsak
hazai pályán magabiztosan nyertünk a szintén jó erőkből álló Délegyháza ellen
is, ami megadta az alaphangot a jó folytatáshoz. Legfőbb riválisunk, a Bag
otthonából is elhoztunk egy pontot, ezután már nyugodtan játszhattunk.
- Lapunk
statisztikájából kiolvasható: az ősszel huszonegyen léptek pályára a
Tápiógyörgye színeiben. Kik voltak a sikeres szereplés figurái?
- Közhely,
de nem szeretnék senkit sem kiemelni, inkább csapatban gondolkodom. Nyilvánvaló,
hogy a gárda magja ennél jóval kevesebb játékosból, tizenöt-tizenhat főből áll,
ám a korábban említett fiatalok rendelkezésemre állnak, bármikor bevethető
csereemberek is.
- Ennyi
sikeres mérkőzés mellett volt-e egyáltalán mélypont az őszi szereplésben?
-
Mélypontnak talán nem mondanám, legfeljebb hullámvölgynek a Piliscsabával vívott
mérkőzésünket egy fordulóval a vége előtt, ahol a vendégek alaposan felkészültek
csapatomból és szervezett, fegyelmezett játékukkal rászolgáltak a döntetlenre.
- Előre
tekintve, milyen milyen változások várhatók a megyei I. osztály éllovasánál a
télen?
- Nem
tervezünk különösebb változtatásokat, hiszen anyagi lehetőségeink sem engedik a
nagy igazolásokat, bár azt el kell ismerni, hogy csatárhiánnyal küzdünk. A
rutinos Viola Kálmánon kívül gyakorlatilag nem rendelkezünk igazi, befejező
csatárral.
- Mit vár a
tavaszi folytatástól?
- Nagy
küzdelmet a dobogós helyezésekért, amelyben a legnagyobb ellenfelünk a Bag és az
Aszód mellett Leskó Zoltán barátom sokra hivatott együttese, a Tököl lehet.
Kovács
Krisztián
FORRÁS: Pest Megyei Sportszelet
http://sportszelet.fpn.hu
Vissza a lap tetejére
Interjú Kiss Andrással
(Pest Megyei Sportszelet 2003. dec. 5.)
Gólkirályként is az élen
- Korábban
volt-e gólkirály valamelyik bajnokságban?
- Nem volt
ilyen eset, bár két évvel ezelőtt közel álltam hozzá, akkor tizenkilenc gólig
jutottam, és ezzel a második helyen végeztem.
- Mióta
szerepel jelenlegi csapatában?
- Hét évvel
ezelőtt Nagykátáról kerültem Tápiógyörgyére, azóta játszom folyamatosan sz
együttesben.
- Melyik
őszi találkozón nyújtotta a legjobb teljesítményt?
- A
Kiskunlacháza elleni idegenbeli találkozó volt az, ahol legjobban ment a játék,
mindkét gólunkat én szereztem, de ennél sokkal fontosabb volt, hogy kétszer is
hátrányból egyenlítettünk, megőrizve ezzel a veretlenségünket.
- Hány gólt
vállal a tavaszi mérkőzésekre?
- Egyszer
már eljutottam tizenkilenc találatig, most végre szeretném átlépni a bűvös
húszas határt.
- Mi a
véleménye a másik gólkirályról?
- Szekula
Ferit nagyon jó képességű játékosnak tartom, akin látszik, hogy korábban
ízig-vérig kispályás futballista volt. A labdatartása, a helyzetfelismerő
képessége páratlan a mezőnyben.
- Magasabb
osztályban megmérettetné-e magát?
- Mivel
letelepedtem Tápiógyörgyén, és lassan harminc éves leszek, már nem kergetek hiú
ábrándokat. Ettől függetlenül, amennyiben a Tápiógyörgyével feljutnánk az NB
III-ba, alighanem belevágnék.
Kovács Krisztián
FORRÁS: Pest Megyei Sportszelet
http://sportszelet.fpn.hu
Vissza a lap tetejére
Lódi LászlóEdző
1.
Hogyan kezdte a
focit?
-1960-ban kezdtem az egyesületi
futballt a BVSC csapatában. Abban az időben a labdarúgás a világ élvonalába
tartozott. A sport volt az a terület, amivel ki lehetett ugrani, ez egy óriási
lehetőség volt, nemcsak a labdarúgás terén, hanem minden sportágban. Mialatt én
a BVSC NB.I.-B csapatában játszottam, segítettek az iskolában és a szakmában,
elhelyezkedésben „elég hamar profi játékos lettem”. Példaképeim, mint például a
Honvédból Tihi Lajos, a Vasasból Mészöly Kálmán, Albert Flórián és Bene Ferenc.
Még volt szerencsém futballozni velük, de nem egy csapatban, hanem egymás ellen.
A BVSC csapatában már 16,5 éves koromban a felnőttek között játszottam. Később
Kecskeméten 3 évig katonáskodtam, majd onnan Tatabányára az NB.I-be
kerültem. Tatabányán nagyon sikeres évek voltak, amelyen nemzetközi kupát
nyertünk, és Közép Európai Kupát kétszer. Utána Szolnokon is egy NB.I.-B csapatban
játszottam. Ott fejeztem be a labdarúgást és ott is kezdődött el a pályafutásom,
mint edző 1970-ben, most már 33 éve.
2.
Mi a véleménye a
tápiógyörgyei fociról?
-Lassan már 3 éve vagyok itt
Tápiógyörgyén. Amikor ide kerültem, olyan információim lehettek a csapatról,
amit a barátaimtól hallottam, például Sinka Istvántól akár Baran Józseftől. (Baran
Józseffel együtt játszottam, később edzője is voltam.) Felvázolták előttem a
csapat célkitűzéseit és eléréseit. Mikor elvállaltam, utána a munkám során
apránként értük el a céljainkat. Úgy gondolom, hogy a tápiógyörgyei közösség
mindent megtesz az előbbre jutásért. Ez a bajnokság itt mindig egy önként
vállalt tevékenység, mert akár mennyire is amatőr, ez önként vállalt dolog, ez a
tevékenység nem kevés lemondással jár. Ez idő alatt a legjobbakat tudom mondani
a játékosokról, valamint az edzéseken való hozzáállás, és a mérkőzéseken való
csapatmunkához. Ráadásul ami nagyon fontos itt még érdeklődnek a labdarúgás
iránt. Úgy gondolom, hogy egyfajta szórakozást tudunk nyújtani és ritkaságszámba menően sokan elkísérik a csapatot idegenbe is. A többi csapatoknál
mindenhol sajnos leépüléseket tapasztal az ember, itt mindig tervezések vannak.
Lépésről-lépésre megtervezzük a munkát, úgy a keretet illetően, úgy a
létesítményt „ez nagyon pozitív dolog”.
3.
Hosszú távra
gondolja itt a munkáját?
-Az edzők ilyesmit általában
nem mondhatnak. Addig amíg ilyen szépen és jól működik a munka, miért ne?! Nem
függ az eredményességtől. A vezetőség által megfogalmazott célkitűzés, hogy milyen közösség jöjjön össze. A közösség az első számú szempont.
Aztán hogy a közösség hogyan alakítja a labdarúgást, az is lényeges és fontos dolog.
4.
Van-e kedvence a
csapatból?
-Ilyen nyilvánvaló, hogy van de
azt úgy sem fogom elmondani, gyakorlatilag ilyen általában mindig akad,
akarva-akaratlanul. Annyit azért tudnunk kell, hogy a futballban nagy demokrácia
nincsen, a teljesítmény a döntő. Ki, hol, és mit,
miképp játszott, az a döntő.
5.
Mit gondolna az
edzői pályafutása csúcsának?
-Akkor arra gondolnék, hogy
Szolnokon dolgoztam 10 évig, vezetőedzőként, vagy pedig pályaedzőként és
körül-belül 60 játékos került el az NB.I-be, de zömmel az NB.I.B-be. Tiszakécske,
ahol a Szurgent Lajos (bácsival) dolgoztunk és végig vittük az NB.I-ig 4 év
alatt. Talán ez mondható csúcsnak. A futball az mindenhol futball. A Megye I.
osztályban is futball és ezt is nagyon fontos eredménynek tartom. Azt, amit
közösen, vezetők, játékosok és szurkolók egyaránt értéklnek Tápiógyörgyén.
6.
Mit szól a
családja és a barátai, hogy ennyi időt tölt a focival?
-A feleségem elfogadja, hiszen
nekem ez a munkám, ezt szeretem csinálni. A barátaim többsége szintén ezzel
foglalkozik, és ezt tudja mindenki, hogy mivel jár. A fiam és a lányom fiatal
korukban sportoltak, de azóta nem művelik, inkább nézik. Nem erőltettem, ez nem
kedv kérdése, hanem megszállottságé.
7.
Régebben is
voltak olyan focisták, akik a sportot a „lányok” miatt űzték?
-Tulajdonképpen a mi időnkben
is volt ilyen, de igazán a sport volt az előbbre való. Jó érzést keltett az
emberben, ha fiatal lányok is megjelentek a mérkőzések idején. Igazából és a
sport szeretete miatt végeztem. Nagyon fontosnak tartom a jó értelemben vett
zsiványságot és korrektséget, viszont nem engedem „a felzselézett hajú,
magamutogató fiúkat”.
Árva Szandra
Vissza a lap tetejére
Sinka
István
elnök
-Honnan a foci iránti
szereteted?
Még gyermekkoromban kezdtem,
mert szerintem ez a legszebb játék, és ez mozgatja meg a legtöbb embert.
-Mióta
állsz kapcsolatban a györgyei focival?
Játékosként 11 éves korom
óta, majd edző voltam, és most vezetőségi tag.
-Érzed-e a györgyeiek
szimpátiáját, amiért ennyit áldozol az idődből/energiádból?
Végül is igen, de igazán nem
szoktam figyelni. Teszem a dolgom. Úgy nem lehet dolgozni, hogy mindenki meg
legyen elégedve a döntéssel.
-Fontos Neked ez a
szimpátia?
Nem a szimpátia a fontos.
Tesszük a dolgunkat. Hobbiból indult, és úgy érzem, hogy kötelességünk
megcsinálni és befejezni a dolgokat. Egyszóval nem a szimpátia a lényeg.
-Elégedett vagy a csapat
eredményeivel?
Igen, elégedett vagyok.
Ebben benne van a szakmai munka és a csapat is. Nekem az nagyon fontos, hogy az
öltözőn belül is jó legyen a kapcsolatunk. Azaz a játékosok kapcsolata a
társaikkal, a vezetőséggel és a szurkolókkal.
-Látsz lehetőséget a
györgyei gyerekek továbbfejlődéséhez?
Igen, látok. Úgy vélem, hogy
bárhol a világon születik például 10 gyerek, ebből 2 tud focizni, 2 nem, és a
maradék 6-tal pedig próbáljuk megszerettetni a játékot. Mindenképp látok.
-A végére feltennék egy
személyes kérdést: tudjuk, hogy a fiad, Norbi focizik. Szerinted fogja esetleg
ezt kamatoztatni?
Norbi egy bizonyos szintig
eljut. Heti 5 edzésre jár, hétvégén általában meccsei vannak. Szerintem el van
késve, mert későn kezdte. Nem is ,,életcélja", hogy profi futballista legyen.
Földi Eszter
Vissza a lap tetejére
Józsa
László
-Mielőtt idejöttél, hol
játszottál?
Tápiószelén, Tápiószecsőn,
Cegléden, majd a Ferencvárosban és Újpesten is.
-Tetszik a csapat? Jó a
hangulat az edzéseken?
Igen, tetszik, és szerintem
jó a közösség.
-Milyen poszton játszol?
Védekező középpályás.
-Szeretsz teremben játszani,
vagy inkább a nagypályánál maradsz?
Igen, szeretek. Igazából
mindkettőt szeretem, de szerintem nagypályán jobb vagyok.
-Meddig szeretnél még
maradni?
Egyéves szerződésem van.
Nyárig 100%, hogy maradok. Utána a vezetőség dönt a ,,sorsomról".
-Mit vársz a tavaszi
bajnokságtól? /helyezés/
Mindenképp az első három
hely valamelyike. De biztos vagyok benne, hogy meg is lesz.
-Mielőtt idejöttél voltak, a
csapatból ismerőseid?
Igen, pédául Tóth Tamás,
Katona István, Farkas István.
-Van
példaképed?
Igazából nincs. Szerintem
mindenkinek a szülei. Tőlük tanulhatunk a legtöbbet. Most mondhatnám, hogy David
Becham, de szerintem ilyet hülyeség lenne állítani.
-Van kedvenc csapatod?
Igen. Itt Magyarországon az
Újpest, külföldön a Dortmund.
Földi Eszter
Vissza a lap tetejére
Palla
Zoltán
-Mielőtt idejöttél, hol
játszottál?
Először Szolnokon, Baján 6
évig, Mélykúton 1 évig, majd Szajolnál 1,5 évig voltam leigazolva.
-Miért jöttél el az utolsó
csapatodtól?
A csábító ajánlat, a csapat
és az edző miatt kerültem ide.
-Voltak a györgyei csapatból
ismerőseid?
Igen, például Viola Kálmán,
Czapkó Róbert, Tóth Tibor, Bontovics Ferenc, Csató János és Kiss András. A
serdülő éveimből Serucza Béla. (nevet)
-Tetszik a csapat? Jó a
hangulat az edzéseken?
Még nem igazán tudom, mivel
csak most jöttem, ezért nem tudok semmi konkrétat mondani. Az edző eddigi
munkája alapján tetszik, szeretem.
-Milyen poszton játszol?
Emberfogó vagy beállós.
-Szeretsz teremben játszani,
vagy inkább a nagypályánál maradsz?
Szeretek teremben játszani.
-Van példaképed?
Nincs.
-Van kedvenc csapatod?
Konkrét nincsen. Mindig
annak a csapatnak szurkolok, ahol épp játszom. Amúgy szeretem ezt a játékot, és
nem a csapatok a fontosak. Most Tápiógyörgyének szorítok. (nevet)
-A foci mellett dolgozol,
vagy tanulsz valamit?
Szabadúszó vagyok.
Földi Eszter
|